Boia chi molla

Fasiszta rigmust és Mussolini arcát ábrázoló stencil a Népliget metróállomás aluljárójában:

Boia chi molla = öld meg, aki kilép. Mit keres ez Magyarországon? Egyébként gengre is utalhat, ugyanis a börtöngengekből való kilépés néha a halálos ítélettel egyenlő. Inkább azonban a "vérségi" kapcsolat megtöréséről, vagy a szervezet sérthetetlenségéről van szó.

Felmerül bennem persze, hogy a közelben van a Fradi pálya, és a B közép hírhedt a szélsőjobboldali megnyilatkozásairól, azonban ez a stencil igen igényes munka. Lehet olasz futballhuliganizmus kísérőjele is, ekkor kifejezetten a Fradi ellen szól. Nem tudom. 

Nem lehet elég korán elkezdeni a falfirkálást

Az alábbi képen látható graffitit 2-3 éves gyermek készítette:

1000%

Az alábbi három falfirka közül, az egyik tényleg 18+... Alkotójuk, egy önmagát 1000%-nak nevező művész, régóta figyelem...

Wallace Warfield (1940-2010)

Érdekes interjú hallgatható és olvasható Wallace Warfielddel, aki a hatvanas években New York-ban egy Puerto Rico-i genget vizsgált. Hat nap alatt került a gengbe úgy, hogy a tagok szólították meg. A gengtagok soha nem hagyták el Harlem alsó részét, sőt azt gondolták, hogy rajtuk és az afrókon kívül csak az amerikaik vannak, akik fehér bőrűek.

A gengek (Young Sinners, Royal Bishops) között alig volt harc, az is csak pár másodpercig tartott. Warfield szerint ebben az időben kezdtek a verekedő gengek drog-gengekké alakulni.

Hiphop klipek a 80-as végéről és a 90-es elejéről, és a graffiti

Valamiért a kilencvenes évek, klasszikusnak mondható hiphop klipjeiben szimbolikus módon tűnik fel a falfirka.

Cypress Hill: Insane In The Brain. Hatalmas sláger volt 1993-ban. A képen egy belső graffitit láthatunk, ami egy klub falait díszíti.   

Naughty By Nature: Hip Hop Hurray.  Hatalmas sláger volt 1993-ban, talán a banda második nagy eresztése az OPP után. A tagok mögött az együttes harmadik lemezére utaló falfirka.

NWA: Straight Outta Compton. Ezt a számot csak 2010-ben ismertem meg, - holott 88-ban jelent meg, és a kilencvenes években vált ikonikussá, - de azonnal beitta magát a fülembe, amikor rábukkantam a geng-irodalom kapcsán. A szám is arról szól, hogy a copmtoni gengek ellen külön rendőri egység jött létre. Dr Dre látható a képen, mögötte a CPT felirat két betűje a "PT". A CPT ez esetben nem az Európa Tanács Kínzás Elleni Bizottságát jelenti. 

Salt N Pepa: Shoop. Szintén hatalmas sláger volt 1993-ban. A Salt N Pepa talán minden idők legsikeresebb női hiphop formációja, és a szám is a nőiesség harsány kinyilvánításáról szól. Sajnos nem tudom az MC nevét a képen, pedig ő nyomja a végső verse-t. Mögötte hullámlemezen olvasható falfirka.  

Korábban hatalmas kedvencem volt a Suicidal Tendencies. A képen Mike Muir beszél arról, hogy a Possessed To Skate c. számnak köszönheti a zenekar a nagyobb népszerűségét. A számban természetesen a deszkáké a főszerep, de nagyon hangsúlyos a firkálás is, hiszen a tini önmagát alakító Muir szobáját a társai össze-vissza tegelik. A zenekar besorolása nehéz, akár funk metal is lehet, crossover vagy punk, vagy speed metal, de a deszkások, sőt a geng idolokat keresők is meríthetnek a ST zenei és szövegvilágából. A szám maga 1987-ben jelent meg, és a hozzá forgatott klip elvileg egy film részlete volt, amiben a nagy pszichedelikus drog-guru Timothy Leary is szerepelt volna!

Vanilla Ice: Ice Ice Baby. Ez az a szám, amiben olyan sor is található, hogy "kapcsold le a lámpát, én majd izzok...", de egyébként egy gengharcról szól. Igazi klasszikus 1990-ből. 

Ayahuasca Magyarországon

Nos, az én blogomnak jóval kevesebb a látogatója, mint ennek: Ayahuscareality.

1999 és 2000 között rengeteget olvastam erről a növényről meg más enteogénekről, és főleg a trip reportok érdekeltek, és meg kell mondjam, el is varázsoltak. A blogoldal írója szerintem nagyon korrekten kezeli a kérdést. Felettem ilyen szempontból már régen elszállt az idő, de érdekes olvasni más emberek a beszámolóit.  

Cormac McCarthy: Véres délkörök, avagy vörös alkony a nyugati égen

1985-ben publikálta ezt a könyvet a szerző. A 2666 óta nem volt ilyen élményem. Ez a könyv is az USA-Mexikói határon játszódik, rendkívül, már-már varázslatosan, eposzian kegyetlen, és nem utolsó sorban pszicheledilkus. Nagyon tetszettek nekem a pszichedelikus részek: hosszú lovaglások a sivatagba, apró villámok este a fegyvereken, a beteg ló, akinek a feje kétszeresére duzzadt, és így tovább. A könyv végtére is egy brutális gengről szól...

Az USA létrejötte mögött a legdurvább erőszak áll, miért gondolnánk, hogy ez ma -  a terjeszkedése idején - nem így van?