2011. május 23., hétfő

Most, hogy megvan

azaz éppen, hogy nincs még a PhD fokozatom, mert még van egy hivatalos eljárás, ami állítólag csak formalitás, szóval, most, hogy meg volt a nyilvános vita, ki tudja, mihez kezdek?

Lezárult egy szakasz. Másik megálló jön. Legalábbis az elmebeli megpróbáltatások terén. Az elmúlt két napban két olyan álmom is volt, amelyben egy oszlopot kerülgettem, és az oszlop másik oldalán ott táncikált valaki, nem tudom, hogy ki. Aztán félni kezdtem, és elém állt egy zömök, magas, kopasz férfi. Körszakálla volt, és gondosan nyírt bajsza, erős szőrzete. Azt mondta nekem, hogy elvettem tőle valamit, ami az övé, és adjam vissza. Persze én nem értettem, hogy miről beszélt, hiszen először láttam az életemben. Ma hajnalban ugyanennél az oszlopnál jártam, ami rendesen össze volt firkálva, tehát a kedvemre való volt. Ma is volt valaki az oszlop mögött, de nem tudtam meg, hogy ki, mindig úgy táncolt, hogy ne láthassam meg. Vagy valahogy csak véletlenül kerülgettük egymást, ő is látni akart engem, és elbénáztuk, aztán úgy kellet csinálni, mintha nem is keresnénk egymást. Mintha nem is akarnánk egymástól semmit. Azért kellett úgy csinálni, hogy ne égjünk le egymás előtt.
A társadalom rengeteg ilyen fura szabállyal van megspékelve, és a mindennapi viselkedésünket ezek irányítják. Álmomban is a társadalmi érintkezéseken gondolkodom, de ott a jelenségek teljesen manifesztek, nem pedig szimbolikusak. A manifeszt dolgok azért nem érthetőek, mert nem tudjuk őket felruházni társadalmi jelentésekkel, míg a szimbolikus szabályoknak úgy engedelmeskedünk, ahogy az álmainkban cselekszünk: a tudatunk nagyon alacsony szinten van, szinte nem is létezik.
Ha mások a szimbólumok, vagy a szimbólumoknak körülírt jelentése van, akkor egészen más a helyzet. Ilyen a közlekedés. Ezt magamon a reptereken vettem észre. Az ember csak megy, izgul, és reménykedik abban, hogy nem téved el, és közben úgy  tesz, mintha minden rendben lenne, mert nem lehet csak úgy pánikba esni, nem lehet a leterhelt személyzetet folyton kérdezgetni, mert akkor azok mit szólnak hozzá. Igazából minden társas helyzet ilyen. Csak van olyan, amiben rutinosak vagyunk. 

Képzőművészet és társadalomtudomány (Index videók)



Bódvalenke.Freskók.
Ex-Tűzraktár graffiti. Káosz Kapitány azért tud.
VáltóSáv rajzok-képek. A zsűriben én is benne voltam, de ez alig számít valamit. A képek remekek.
Művészetterápiások képei.Kiss Tibor hihetetlenül jól beszél.

2011. március 5., szombat

Kent A. Kiehl

Azt kérdezte egyszer tőle egy pszichopata tolvaj: "Volt Ön valaha egy éjszaka alatt 15 nővel?"
Kiehl pszichopata gyilkosok agyát kutatja, az egyik weboldala itt.

2011. február 13., vasárnap

Testiség és varázslat

A testiség nem merül ki a szexben és a pornográfiában, és a szex és a pornográfia sem merül ki csak úgy. Nincs vége a testiségnek. A testiség azt jelenti, hogy tennem kell valamit ahhoz, hogy életben maradjak. Ha tettem valamit, varázsoltam.


A vécére menésről jutott eszembe ez az egész. Korábban az emberek többsége nem ott ment vécére, ahol aludt, hanem egy külön helyiségben. Vagy éjjelije volt. Nem is lehet tudni, hogy ki emlékszik még erre a szóra, ami bilit jelent. Ma már csak a gyerekeknek van.
Szóval ki kellett menni a budira, ezzel este többet kellett járni. Alva. Félig alva, vagy nagyon is józanon, ha rémesen hideg volt. Szerintem ez maga a varázslat.
Ma már mindent megmagyarázunk, és mindent elképzelünk. Elvettük a testiséget, és a varázslat képpé vált. A nagy tudós Kopernikusznak egy külön vécéje volt, olyan tizenöt méter magasan. A szobájából lógott ki az utcára, annak a várnak az aljára, ahol lakott. Egy helyen aludt és ment vécére, és lerombolt egy nagy varázslatot, szétszedte a geocentrikus világképet. Meglátta a lényeget, hogy a napból jövünk. Csak jó-e, ha látjuk a lényeget? Nem elég csupán érezni? 

2011. február 2., szerda

Boia chi molla

Fasiszta rigmust és Mussolini arcát ábrázoló stencil a Népliget metróállomás aluljárójában:


Boia chi molla = öld meg, aki kilép. Mit keres ez Magyarországon? Egyébként gengre is utalhat, ugyanis a börtöngengekből való kilépés néha a halálos ítélettel egyenlő. Inkább azonban a "vérségi" kapcsolat megtöréséről, vagy a szervezet sérthetetlenségéről van szó.

Felmerül bennem persze, hogy a közelben van a Fradi pálya, és a B közép hírhedt a szélsőjobboldali megnyilatkozásairól, azonban ez a stencil igen igényes munka. Lehet olasz futballhuliganizmus kísérőjele is, ekkor kifejezetten a Fradi ellen szól. Nem tudom. 

Nem lehet elég korán elkezdeni a falfirkálást

Az alábbi képen látható graffitit 2-3 éves gyermek készítette: