Címkék
- börtön (130)
- krim (114)
- szelf (106)
- graffiti (104)
- drog (54)
- média (48)
- geng (41)
- náci (16)
- retribúció (14)
- OPCAT (11)
- álcsillagászat (10)
- Belügyi Szemle (1)
- Fliegauf Gergely (1)
- Lem (1)
- Sófi Gyula (1)
- eü dolgozók elleni erőszak (1)
- munkahelyi erőszak (1)
- nők elleni erőszak (1)
2013. november 22., péntek
Újabb hihetetlen hibrisztofíliás eset
Charles Manson 25 éves barátnője.
2013. november 8., péntek
Nagyon érdekes videó a Strangeways börtönlázadásról
A videó vége felé azt mondják, hogy 28 embert kellett kórházba vinni, van közöttük olyan, akit rakétával találtak el, aki verekedésben sérült meg, valamint olyan is, aki túladagolta magát. Látszik az is, hogy a városban is készültség volt, a rendőrség elterelte a forgalmat. Az utcán sok ember volt, akik talán egy felüljáróról tudták követni az eseményeket.
2013. november 7., csütörtök
Woolwich attack
Ma az Erasmus órán valahogy a hírhedt Woolwich támadás került szóba, amikor a nyílt utcán lefejeztek egy brit katonát. Az eset érdekessége, hogy nagy részét mobiltelefonon rögzítették.
2013. november 5., kedd
2013. október 27., vasárnap
Felicitas per extractionem pedum
A remény feladása a boldogságért? - nem tudok latinul, de talán ezt jelenti.
A minap egyszerre zseniális és félelmetes élményben volt részem. A Csaba utcában, egy kapualjban kidobva, találtam egy Stanislaw Lem könyvet, aminek a címe Álmatlanság. Az első kisregény címe: A Futurológiai kongresszus. Van ebben a kisregényben minden: pszichedelikus rémálom, futurisztikus kriminológia és pönológia (amit korántsem csak Lem művel), groteszk humor, új kozmogónia, nyelvészeti csűrcsavar, olyan, mintha maga a szerző súlyos drogok befolyása alatt állt volna, amikor írta a könyvet 1970 novemberében; azonban a kis könyvecske mégiscsak koherens egész.
Az első pár oldal alapján azt gondoltam, hogy csalódnom kell Lemben. Bennem a Solaris című műve miatt rendkívül magas az elvárás szinte minden sci-fi-vel szemben, és ez magával a szerzővel is így van. Aztán persze nem, a mű magával ragadó, azonban tényleg kell némi türelem hozzá, hogy érteni tudjuk a hetvenes évekbeli szóviccnek tűnő burjánzásokat, azonban aztán rájöttem, hogy ez csak egy stíluselem, olyan, mint a Solarisban a szerelem-keret (azaz a mű szerelmi kerettörténetbe való szorítása).
Az a döbbenetes, hogy a Solaris című könyvét sem vettem meg, hanem nagymamám könyvtárában találtam, a Fiaskó című könyvét, amit két éve olvastam, szintén nem vettem, hanem egy barátunk hétvégi házának könyvtárában találtam meg. Nincs ebben semmi döbbenetes, hiszen nagyon sok könyv letölthető, és így ingyen hozzáférhető, azonban mégiscsak ritka esemény az, hogy az ember könyvet talál, olyan könyvet, aminek a tartalmára ki van éhezve, és a könyv tartalma felforgatja a gondolatait, érzelmeit, vélekedéseit, hitét (életét?). Most is ez történt, pedig a könyvet még nem olvastam végig.
Csak két gondolat:
Lem látomásában, 2039-ben nincs börtön, hanem olyan ruha van, amibe láthatatlan szálakat fűznek. A szálakat gépek vezérlik, és bizonyos tetteket nem engednek az elkövetőnek. Érdekes; lehet, hogy ez lesz az elektronikus felügyelet jövője, és a tényleges börtön vége?
Az összemét: a csillagok korszakokkal ezelőtt úgy keletkeztek, hogy az univerzumot ellepte a szemét, ezért összegyűjtötték és elégették, hatalmas máglyákon. Ezek a csillagok. A szemétégető civilizáció halott, érzékelhetetlen, vagy önmaga a teremtő erő.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)