Az Abu Ghraib börtön története rendkívül érdekes, ugyanis több szakértő szerint az Abu Ghraib börtön a kínzás szimbóluma. A hirhedt, amerikai katonák által elkövetett tortúra előtt is rabok tucatjait kínozták itt, és állítólag így működött a börtön az újabb iraki rezsim alatt is.
Az az érdekes, hogy a börtönt magát képtelenség megérteni a helyi háborús helyzet és a globális politikai folyamatok megértése nélkül. Sőt a szunnita-siíta konfliktus is szerepet játszik a börtön történetében.
Több forrás erősítette meg, hogy 2013 július 23-án körülbelül 500 Al Kaida fogvatartottat szabadítottak ki az Abu Ghraib börtönből, valamint a bagdadi Taji börtönöből. Maguk a harcok három napig tartottak.
.
Az egész történettel kapcsolatban, véleményem szerint az a tanulság, hogy a börtön soha nem lehet független a hatalomtól. Teljesen közhelyes ez a megállapítás, azonban mégiscsak érdekes kérdéseket ébreszthet:
- mivel a börtön a hatalom és hatalommal való visszaélés szimbóluma, lehet-e egyáltalán bármilyen funkciója az emberi jogoknak a börtönben?
- milyen rehabilitációs vagy reintegrációs cél képzelhető el az iraki "köztörvényes" rabok számára, és ez valóban miben különbözik a világ többi börtöneiben hangoztatott "re" céloktól?
- érdemes egyáltalán pszichológiával foglalkozni a börtönben?
- hogyan válogatódik ki a börtönök személyzete (ha a börtön a hatalom szimbóluma)?
A fenti kérdéseket lehet csak és kizárólag az Abu Ghraib börtönbre érteni, de lehet a világ összes börtönére is. Lehet, hogy pesszimista a hozzáállásom, de úgy gondolom, hogy a válaszok nem sokban különböznének egymástól.
Felmerülhet a kérdés, hogy jó-e a hatalomellenesség? Hogy jó-e az anarchia? Szerintem ezek a kérdések moralizálnak. A hatalom egyik ellenpólusa valóban az anarchia, azonban az ellenpólus egyáltalán nem megoldás. Talán azt a kérdést kell feltenni, hogy a mi a hasznos a társadalom számára:
- ha börtönök a hataloméhség kiszolgálói?
- ha börtönökben káosz uralkodik?
Számomra úgy tűnik, hogy mindkét helyzetben a rabok irányítják a börtönt, és nem a személyzet.
De, ezt a kérdést nem én tettem fel, hanem Jeremy Bentham.
