Címkék
- börtön (130)
- krim (114)
- szelf (106)
- graffiti (104)
- drog (54)
- média (48)
- geng (41)
- náci (16)
- retribúció (14)
- OPCAT (11)
- álcsillagászat (10)
- Belügyi Szemle (1)
- Fliegauf Gergely (1)
- Lem (1)
- Sófi Gyula (1)
- eü dolgozók elleni erőszak (1)
- munkahelyi erőszak (1)
- nők elleni erőszak (1)
2009. november 29., vasárnap
2009. november 25., szerda
hullám
1. jelenség: a magyar társadalomban uralkodó rasszizmus
2. jelenség: romák szegregációja (szegregálódása)
3. jelenség: jobboldali szélsőséges politika eszmék népszerűsége
4. jelenség: a romák rajosodása
5. jelenség: a Magyar Gárda radikális fellépése
6. jelenség: életellenes romák által elkövetett támadások (Olaszliszka, Cozma ügy)
7. jelenség: a Debreceni Négyek fellépése (Romagyilkosságok)
8. jelenség: Antifa tegek megjelenése Budapesten (pl. Deák tér, az árkádok alatt, Ferenc körút, aluljáró)
A páratlan számú jelenségek szélsőjobboldali eszméknek köszönhetőek. A páros számú jelenségek az előzőekre való reakciók.
Kérdések:
Vajon minden országban hasonló körülmények között jött létre az Antifa?
Vajon hova lehet sorolni a Sajóbábonyi eseményeket?
Tény: Az első jelenségtől kezdve csökken a társadalmi erő volumene, de a szervezettség növekedni tűnik.
Kérdés újból: Vajon másik társadalmi jelenségre is rá lehet húzni ezt a sémát? (reakció-ellenreakció, energiavesztés-szerveződés)
Lehetnek ilyenek kiindulópontok?
- orvosok hálapénze
- bliccelők
- bkv ellenőri viselkedés
- állami korrupció
- elcsalt focimeccsek
- munkahelyi tétlenség
- túltelített börtönök
- óvodabezárások
- 500 ezer (!) rokkantnyugdíjas
- 1 millió (!) kényszervállalkozó
- 600 ezer (!) nyugató és altató függő személy
Milyen párhuzamok vannak a jelenlegi roma-magyar helyzet és az Oldhami lázadás között?
2. jelenség: romák szegregációja (szegregálódása)
3. jelenség: jobboldali szélsőséges politika eszmék népszerűsége
4. jelenség: a romák rajosodása
5. jelenség: a Magyar Gárda radikális fellépése
6. jelenség: életellenes romák által elkövetett támadások (Olaszliszka, Cozma ügy)
7. jelenség: a Debreceni Négyek fellépése (Romagyilkosságok)
8. jelenség: Antifa tegek megjelenése Budapesten (pl. Deák tér, az árkádok alatt, Ferenc körút, aluljáró)
A páratlan számú jelenségek szélsőjobboldali eszméknek köszönhetőek. A páros számú jelenségek az előzőekre való reakciók.
Kérdések:
Vajon minden országban hasonló körülmények között jött létre az Antifa?
Vajon hova lehet sorolni a Sajóbábonyi eseményeket?
Tény: Az első jelenségtől kezdve csökken a társadalmi erő volumene, de a szervezettség növekedni tűnik.
Kérdés újból: Vajon másik társadalmi jelenségre is rá lehet húzni ezt a sémát? (reakció-ellenreakció, energiavesztés-szerveződés)
Lehetnek ilyenek kiindulópontok?
- orvosok hálapénze
- bliccelők
- bkv ellenőri viselkedés
- állami korrupció
- elcsalt focimeccsek
- munkahelyi tétlenség
- túltelített börtönök
- óvodabezárások
- 500 ezer (!) rokkantnyugdíjas
- 1 millió (!) kényszervállalkozó
- 600 ezer (!) nyugató és altató függő személy
Milyen párhuzamok vannak a jelenlegi roma-magyar helyzet és az Oldhami lázadás között?
2009. november 21., szombat
A bűnözés mint nemzetalkotó erő - még egy további kérdés a cigánybűnözéssel kapcsolatban
Mi határoz meg egy nemzeti kultúrát? Milyen folyamatok mentén zajlik egy nemzet történelme? Hogyan fogalmazzák meg a nemzet polgárai a nemzeti önazonosságukat? Mihez viszonyítanak? Milyen értékeket fogadnak el, és milyeneket utasítanak el?
A világ minden országa különbözik a bűnözési mutatókban.
A világon mindenütt lehet a gazdasági mutatók és a bűnözés között összefüggést találni.
Bizonyos bűnözési mutatókat egymással össze lehet hasonlítani. (Pl. erőszakos halálesetek száma százezer főre kivetítve.)
Ha a bűnözés nem lenne nemzetkarakterológiai jellegű, akkor mindenütt egyformák lennének a bűnözési mutatók.
Nemzetközi egyezményekre (pl. az Európai Emberi Jogi Egyezmény) alapuló nemzetközi grémiumok (pl. az Emberi Jogok Európai Bírósága) közös döntést hoznak, és a nemzetekkel folytatnak kommunikációt közlemények, határozatok, ajánlások formájában. Ezen diplomáciák egyik alapja éppen a bűnözés nemzeti színezete. Nem lehet ugyanis a helyi viszonyokat megérteni a helyi törvénykezések és a helyi kultúra nélkül. Megértés nélkül pedig nincsen diplomácia.
Ki lehet-e tehát mondani, hogy bűnözés nélkül nem létezik a nemzet?
Ha erre a kérdésre igennel válaszolunk, vajon mit tarthatunk valóban felelős büntetőpolitikának? Törekedhet-e felelős politika arra, hogy a bűnözést felszámolja?
Elhitetni az emberekkel, hogy a bűnözés etnikai színezete az egész etnikum kultúrája miatt van. Ilyen a cigánybűnözés politikai érvek közé ültetése. A korábbiakban azt mondtuk, hogy a nemzet kultúrájának része a bűnözés, és minden nemzet egyediségéhez hozzájárul a bűnözés nemzeti karaktere. A cigánybűnözés jelenségben hívő embereket hasonló gondolatmenet miatt szidjuk.
Hol van mégis a különbség? Ott a lényegi hiba a gondolatmenetben, hogy a cigányság csupán nemzetalkotó összetevő, nem pedig önálló nemzet. A cigányság nemzetiség, amely hozzájárul a magyar nemzet egységes képéhez. A cigányok által elkövetett karakteresnek mondató bűncselekmények tehát nem csak a cigányságot minősítik, hanem sokkal inkább a többségi társadalmat.
A bűnözés mint nemzetalkotó erő nem lehet még reszben sem egyenlő egy nemzetalkotó összetevővel. Ilyen szempontból az erő az a szabály, ami összetartja a társadalmat, az összetevő pedig a társadalom egyik komponense, azaz alkotórésze.
A világ minden országa különbözik a bűnözési mutatókban.
A világon mindenütt lehet a gazdasági mutatók és a bűnözés között összefüggést találni.
Bizonyos bűnözési mutatókat egymással össze lehet hasonlítani. (Pl. erőszakos halálesetek száma százezer főre kivetítve.)
Ha a bűnözés nem lenne nemzetkarakterológiai jellegű, akkor mindenütt egyformák lennének a bűnözési mutatók.
Nemzetközi egyezményekre (pl. az Európai Emberi Jogi Egyezmény) alapuló nemzetközi grémiumok (pl. az Emberi Jogok Európai Bírósága) közös döntést hoznak, és a nemzetekkel folytatnak kommunikációt közlemények, határozatok, ajánlások formájában. Ezen diplomáciák egyik alapja éppen a bűnözés nemzeti színezete. Nem lehet ugyanis a helyi viszonyokat megérteni a helyi törvénykezések és a helyi kultúra nélkül. Megértés nélkül pedig nincsen diplomácia.
Ki lehet-e tehát mondani, hogy bűnözés nélkül nem létezik a nemzet?
Ha erre a kérdésre igennel válaszolunk, vajon mit tarthatunk valóban felelős büntetőpolitikának? Törekedhet-e felelős politika arra, hogy a bűnözést felszámolja?
Elhitetni az emberekkel, hogy a bűnözés etnikai színezete az egész etnikum kultúrája miatt van. Ilyen a cigánybűnözés politikai érvek közé ültetése. A korábbiakban azt mondtuk, hogy a nemzet kultúrájának része a bűnözés, és minden nemzet egyediségéhez hozzájárul a bűnözés nemzeti karaktere. A cigánybűnözés jelenségben hívő embereket hasonló gondolatmenet miatt szidjuk.
Hol van mégis a különbség? Ott a lényegi hiba a gondolatmenetben, hogy a cigányság csupán nemzetalkotó összetevő, nem pedig önálló nemzet. A cigányság nemzetiség, amely hozzájárul a magyar nemzet egységes képéhez. A cigányok által elkövetett karakteresnek mondató bűncselekmények tehát nem csak a cigányságot minősítik, hanem sokkal inkább a többségi társadalmat.
A bűnözés mint nemzetalkotó erő nem lehet még reszben sem egyenlő egy nemzetalkotó összetevővel. Ilyen szempontból az erő az a szabály, ami összetartja a társadalmat, az összetevő pedig a társadalom egyik komponense, azaz alkotórésze.
2009. november 19., csütörtök
becsapott próféta
Mi van akkor, ha a csodát látó személyt inkább becsapják a tömegek, csakhogy hagyja már békén őket, és ne szembesítse őket a hibáikkal folyton?
Mi van, ha a hívek csak álcából térnek meg, hogy nyugtuk legyen végre, hogy élhessék a hétköznapi életüket?
Mi van akkor, ha csak a próféta nem tudja, hogy ez zajlik?
Mi van akkor, ha a próféta valóban bolond?
Mi van akkor, ha ezt évezredekkel később mindenik elfelejti?
Mi van akkor ha sok ezer évvel később a próféta becsapásából, a próféta szavai miatt több embert ölnek meg, mint ahányat a próféta valóban megmentett?
Mi van, ha a hívek csak álcából térnek meg, hogy nyugtuk legyen végre, hogy élhessék a hétköznapi életüket?
Mi van akkor, ha csak a próféta nem tudja, hogy ez zajlik?
Mi van akkor, ha a próféta valóban bolond?
Mi van akkor, ha ezt évezredekkel később mindenik elfelejti?
Mi van akkor ha sok ezer évvel később a próféta becsapásából, a próféta szavai miatt több embert ölnek meg, mint ahányat a próféta valóban megmentett?
2009. november 15., vasárnap
2666
Roberto Bolano könyve sok szempontból remekmű. Most csak két dolgot említek meg belőle, később majd többet is:
1. A deviáns személyek nem részesei a kultúrának, hanem egyfajta intersticiális térben élnek, teljesen más társas közegben, mint az átlagemberek. Bolano ezt egy prostituált sorsán keresztül ábrázolja rendkívül vivid, finom módon.
2. Az utcára került nőkön mindenki erőszakot követ el, a rendőrök is. Érdekes párhuzam ez a Zsanett esettel.
1. A deviáns személyek nem részesei a kultúrának, hanem egyfajta intersticiális térben élnek, teljesen más társas közegben, mint az átlagemberek. Bolano ezt egy prostituált sorsán keresztül ábrázolja rendkívül vivid, finom módon.
2. Az utcára került nőkön mindenki erőszakot követ el, a rendőrök is. Érdekes párhuzam ez a Zsanett esettel.
2009. november 7., szombat
A geng mint neutroncsillag
A neutroncsillag úgy keletkezik, hogy a gravitáció "túlságosan" összerántja az anyagot, és eltűnik az elektronfelhő, mert az atommagok egymáshoz érnek.
Ugyanígy: a társadalom a labeling elvén úgy összenyomja a fiatal deviáns személyeket, hogy eltűnik a szelfjük, és egy szelfet fognak alkotni, amit Frederic Milton Thrasher espirit de corpsnak nevezett.
Ugyanígy: a társadalom a labeling elvén úgy összenyomja a fiatal deviáns személyeket, hogy eltűnik a szelfjük, és egy szelfet fognak alkotni, amit Frederic Milton Thrasher espirit de corpsnak nevezett.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)