A bűnözés mint nemzetalkotó erő - még egy további kérdés a cigánybűnözéssel kapcsolatban

Mi határoz meg egy nemzeti kultúrát? Milyen folyamatok mentén zajlik egy nemzet történelme? Hogyan fogalmazzák meg a nemzet polgárai a nemzeti önazonosságukat? Mihez viszonyítanak? Milyen értékeket fogadnak el, és milyeneket utasítanak el?
A világ minden országa különbözik a bűnözési mutatókban.
A világon mindenütt lehet a gazdasági mutatók és a bűnözés között összefüggést találni.
Bizonyos bűnözési mutatókat egymással össze lehet hasonlítani. (Pl. erőszakos halálesetek száma százezer főre kivetítve.)
Ha a bűnözés nem lenne nemzetkarakterológiai jellegű, akkor mindenütt egyformák lennének a bűnözési mutatók.
Nemzetközi egyezményekre (pl. az Európai Emberi Jogi Egyezmény) alapuló nemzetközi grémiumok (pl. az Emberi Jogok Európai Bírósága) közös döntést hoznak, és a nemzetekkel folytatnak kommunikációt közlemények, határozatok, ajánlások formájában. Ezen diplomáciák egyik alapja éppen a bűnözés nemzeti színezete. Nem lehet ugyanis a helyi viszonyokat megérteni a helyi törvénykezések és a helyi kultúra nélkül. Megértés nélkül pedig nincsen diplomácia.

Ki lehet-e tehát mondani, hogy bűnözés nélkül nem létezik a nemzet?
Ha erre a kérdésre igennel válaszolunk, vajon mit tarthatunk valóban felelős büntetőpolitikának? Törekedhet-e felelős politika arra, hogy a bűnözést felszámolja?

Elhitetni az emberekkel, hogy a bűnözés etnikai színezete az egész etnikum kultúrája miatt van. Ilyen a cigánybűnözés politikai érvek közé ültetése. A korábbiakban azt mondtuk, hogy a nemzet kultúrájának része a bűnözés, és minden nemzet egyediségéhez hozzájárul a bűnözés nemzeti karaktere. A cigánybűnözés jelenségben hívő embereket hasonló gondolatmenet miatt szidjuk.

Hol van mégis a különbség? Ott a lényegi hiba a gondolatmenetben, hogy a cigányság csupán nemzetalkotó összetevő, nem pedig önálló nemzet. A cigányság nemzetiség, amely hozzájárul a magyar nemzet egységes képéhez. A cigányok által elkövetett karakteresnek mondató bűncselekmények tehát nem csak a cigányságot minősítik, hanem sokkal inkább a többségi társadalmat.

A bűnözés mint nemzetalkotó erő nem lehet még reszben sem egyenlő egy nemzetalkotó összetevővel. Ilyen szempontból az erő az a szabály, ami összetartja a társadalmat, az összetevő pedig a társadalom egyik komponense, azaz alkotórésze.