Mirror's edge

Tegnap csak egy pár level walkthrough-ot néztem végig a youtube-on, és máris megváltozott a testérzékelésem. Nem tartozom abba a generációba, aminek az ilyen játékok a mindennapi életét, vagy a szórakozás részét jelentenék, de mégis lenyűgözött, az egyébként már 2008-ban megjelent játék.

Nagyon sok dolog hutott eszembe.

1. A kulcsi ügy kapcsán az a hír terjedt el, hogy az elkövető videójáték-függő volt. Nos, ezt a típusú függőséget most már nagyon is el tudom képzelni.

2. A videót kábé fél óráig néztem, a grafika és a zene is kitűnő. Szinte megváltozott a vizuális-poszturális testmodellem egy darabig. (Pár másodpercig).

3. A játékban több helyen felbukkan a graffiti, ami számomra külön érdekesség. Ugyanilyen érdekes, az a mostani-itteni világra nagyon emlékeztető ál-valóság, ami például a liftezések közben jelenik meg. (Pl.: Hírek számolnak be egy Tavjikistan nevű országban zajló politikai változásokról...)

4. A játék a parkuron alapszik, ami korábban deviáns magatartás volt, de ma már lassan szinte utcai sporttá válik, mint a street ball vagy a gördeszkázás. Érdekes, hogy egyes deviáns, vandalizmushoz is köthető tevékenységek hogyan válnak elismertté. Ha parkur videókat nézünk, szembetűnő, hogy a tevékenység színpadi eleme a graffiti.

5. Érdemes pár szóval megemlíteni, hogy a Second Life portálon a rendőrség is tevékeny. Például az ott tevékenykedő pedofilok ellen. Azaz a videójátékok és a bűnözés kapcsolata természetesen teljesen más jellegű is lehet. (Az információt Parti Kati osztotta meg velem, köszönöm.)

6. Az a  benyomásom támadt a kriminológiáról, és/vagy inkább a büntető igazságszolgáltatás bizonyos részéről, hogy öreg emberek (pl. én) próbálják tanulmányozni és büntetni vagy szankcionálni a fiatalok szemet szúró tevékenységét. Persze ez az állítás torz, jobban meg kellene fogalmazni.

Természetesen ez a büntető/tanulmányozó/felderítő keret a társadalom túlélését szolgálja, azonban az az érdekes, hogy az újonnan felbukkanó fiatal kultúrák is a társadalom túlélését szolgálják.