Ó, a titkos tudás: Tao Te King 10. fejezet

11 fordítása angolul. Természetesen Weöres Sándor is lefordította.

Nekem Arthur Waley 1934-es fordításának negyedik can-je ütötte meg a szívemet annyira, hogy még most is fáj.

Can you keep the unquiet physical-soul from straying,
Hold fast to the Unity, and never quit it?
Can you, when concentrating your breath,
Make it soft like that of a little child?
Can you wipe and cleanse your vision of the Mystery till all is without blur?
Can you love the people and rule the land,
Yet remain unknown?
Can you in opening and shutting the heavenly gates play always the female part?
Can your mind penetrate every corner of the land,
But you yourself never interfere?
Rear them, then, feed them,
Rear them, but do not lay claim to them.
Control them, but never lean upon them;
Be chief among them, but do not manage them.
This is called the Mysterious Power.

A szerepekről

A szerepek behatárolják az ént. A személyiségfejlődésünk során a szerepek kialakulálásval egyre inkább definiáljuk önmagunkat, és egyre jobban igazodunk ki a társadalomban, egyre inkább képesek vagyunk a mindennapi élet társas közegében mozogni. A fiatalabb generációkat csak úgy látjuk, hogy ők a szerepfejlődési út elején járnak. Szinte biztos, hogy a bennünk lévő genetikai kód (pl. a nemünk) hatátozza meg, hogy nagyjából minden ember hasonló utat jár be. A fiatalabbak viszont mindig megszólják az idősebbeket a szokásokká merevedett szerepeikért, az idősek meg nem győznek szégyenkezni az elmulasztott lehetőségek miatt. ("Képtelen vagyok a szüleimnek elmagyarázni, hogy nekem ez miért jó...", "Nem irigylem a mai fiatalokat..." stb.)

Ugyanakkor a szerepek kitágítják az ént. Minél több emberrel érintkezünk, és minel több ismeretre teszünk szert, annál nagyobb lesz a szereprepetoárunk, és annál több társas helyzetben tudunk megfelelni.

Úgy tűnik, hogy az éntudat és talán az öntudat is pusztán csak azért alakult ki, hogy a csoportjaink legyenek hatékonyak. Ez nagyon szomorú konzekvenciákkal jár akár a lélekvándorlás, akár a túlvilági élet tanaival kapcsolatban.

Kronocentrizmus

Az ufólátás nagyon közel áll az etnocentrizmushoz. Az etnocentrizmus azt jelenti, hogy a saját "fajtám" kultúráját vélem magasabb rendűnek. A kronocentrizmus azt jelenti, hogy a saját eonom (társadalomtörténetileg belátható korszak) kultúráját vélem magamasabb rendűnek, azaz nem hiszem el például, hogy az emberek képesek piramisokat építeni. Vélekedésem szerint a mai űrkutatás mérnöki teljesítménye mérhető a piramisokéhoz.

Az űrkutatás és a piramis építés között számos analógia van: mindkettő csillagászati kutatást szolgál, végső soron egy naptár felállítását, ami alapján a föld népei (birodalmak) gazdálkodhatnak. Erre a célra a piramisépítők és az űrszondák alkotói technológiát, és nem mágiát alkalmaztak. Fontos továbbá, hogy a piramisépítés a és az űrszonda kilövés hatalmas emberi erőforrást és együttműködést követelt meg, és ilyen szempontból társadalomformáló erejű volt.

Sok ufóhívő véli úgy, hogy a hold nagysága, pályája pl. a napfogyatkozás valóban meglepő jelensége miatt annyira koincidenciális, hogy a hold inkább technológiai eredetű, mintsem naturális. Azt állítják, hogy az, hogy a hold pontosan letakarja a napot a földi szemlélő számára napfogyatkozáskor, nem lehet a véletlen műve. Érdekes módon viszont Alex Collier azt állítja, hogy jelenleg a Hold belsejében kizárólag féhér (árja) emberek élnek. Mi lenne ez más, ha nem fehér szupremácia?