2012. április 6., péntek

Trayvon Martin (1995-2012)

Ez az eset meg fogja rázni a kriminológiát és a szociálpszichológiát egyaránt.

3 megjegyzés:

  1. Szia Gergő! Mire gondolsz? Az esetről én is írtam egy bejegyzést*, s nekem is feltűntek a szociálpszichológiai és kriminológiai vonatkozások, de a megrázó élményt valahogy nem érzem át. Az eset mindenesetre szakmai szemmel - ha szabad így fogalmaznom - nagyon érdekes és izgalmas.

    * http://bunmegelozes.wordpress.com/2012/03/23/gondolatok-a-jogos-vedelemrol/

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jah, egyébként András voltam. (Mindig váltogatom, hogy melyik regisztrációmmal írok...)

      Törlés
  2. Hello András,
    több szempont:
    1. Hogyan fogják ezentúl a rasszista indítékú gyilkosságokat értelmezni? A sajtó fele az ügyet egyértelműen rasszista gyilkosságnak véli. Egyesek szerint szó sem volt önvédelemről. Érdekes ez szociálpszichológiai szempontból az attribúció okán. Vajon ki kezdte? Megint rengeteg tanú volt, mint a Kitty Genovese esetnél. Itt is volt segélykiáltás, amit még a rendőrségi diszpécser is rögzített. Obama, és más hírességek (pl. Ted Nugent) állásfoglalása miatt a sajtó nagyon felkapta az ügyet. Ilyenkor a tudományhoz fognak fordulni, hogy hogyan fordulhatott elő ez az eset.
    A Kitty Genovese esetnél kiviláglott a bystander effect. Itt valami ehhez hasonlóra számítok: a megtörtént esemény jogi jellegű igazságtartalma és a valóság között hatalmas szakadék tátong, és ezt akkor tudja tolerálni a többségi társadalom,
    - ha a sértett fél a kisebbség tagja
    - és/vagy a sértő fél tekintélyelvű.
    2. Kriminológiai szempontból pedig az az érdekes, hogy az "elkövető", George Zimmerman polgárőr volt, azaz ez egy tipikus ellenhatás: éppen a rend védelmével felruházott személy követ el hatalmas rendzavarást, ami jóval veszélyesebb a társadalom biztonságára, mint a konszenzus alapján deviánsnak minősülő cselekedet. A jog azonban erélyesen Zimmerman mellett áll. (De ezt írod is a blogodon...)

    VálaszTörlés