2014. október 23., csütörtök
2014. október 18., szombat
Freud összes
Az egykori tanítványaimnak sokat szidtam, de nem is olvastam igazán, pedig a Studienausgabe IX. (ebben van pl. a Totem und Tabu) kötetére egy börtönben találtam rá még anno 1997 táján. A könyvet előttem szinte senki sem nyitotta ki.
Most olvastam a Zwei Kinderlügen c. rövid írását, ami tényleg nagyon szép.
2014. október 16., csütörtök
2014. június 23., hétfő
Origo cikk a kínzásokról
Itt, és a kommentek sokkal érdekesebbek, mint maga a cikk. Azonban mégis úgy vélem, hogy a börtönökben eddig felvonultatott kínzások mindent felülmúlnak.
2014. június 11., szerda
2014. június 10., kedd
Leopoldov / Lipótvár börtönlázadás 1990
1990 március 28-án ért véget a lázadás, amit erőszakkal számoltak fel, három nap múlva tört ki a Srangeways lázadás. A lipótvári lázadás közvetett oka: Havel amnesztiája. Döbbenetes, hogy a lipótvári börtön éppen olyan, mint mondjuk a sopronkőhidai (hiszen egy rendszerben épültek).
2014. május 28., szerda
Elliot Rodger - Santa Barbara lövöldözés
Az abc döbbenetes videói.
A lövöldözés előtt két perccel posztolt a youtube-on, 138 oldalas kiáltványt írt a tette előtt. Asperger szindrómával diagnosztizálták. Fő motívuma a bullying, a testvéririgység és szexuális sikertelenség voltak.
Wikipédia.
Kérdések és gondolatok az esettel kapcsolatban
1. Miért nem találtak egyes lövések? Mire utal ez?
"He then drove to an area called "The Loop," where he fired at two pedestrians on the sidewalk, but missed both." - idézet a Wikipédia cikkből, kiemelés tőlem.
Ebben az az érdekes, hogy ellentmond az esetleges pszichopátia-diagnózis-gyanúval. Rodger a videójában koponyahegyekről és vérfolyókról beszél, továbbá párszor fagyosan elneveti magát. A koponyahegyek és a vérfolyók említése kissé "költői", úgy értve, hogy egyrészt egyértelműen irreális, megvalósíthatatlan, azaz Rodger mintha túl sokat képzelt volna magáról (ami összecseng a nárcizmussal); másrészt bennem Bosch képeit, heavy metal lemezborítókat vagy akár Dantét idézi, meg minden apokaliptikus vagy pokoli irodalmat. Feltehetőleg Rodger olvasottabb volt az átlagnál.
A költői túlzás (grandiózusság), a nárcizmus és a hideg nevetés pszichopátiás jegyek, de egyáltalán nem utalnak önmagukban pszichopátiára. A hidegség mögött az is állhat, hogy az illető valamilyen mély titkot nem akar magáról elárulni, vagy a vele történteket a külvilág felé bagatellizálja, ahogy ez ki is szűrhető Rodger beszédéből. Sőt, az is előfordulhat, hogy a keserűséget kellemes színbe fordítja át. Hogy kell ezt érteni? Valahogy ez mehetett végig Rodger fejében: "Szerencsétlen vagyok, ezért a nőket okolom, nagyon rossz nekem, de mégis jó, mert bosszút fogok állni, haha." Ez inkább neurotikus gondolkodás. Mindenkin uralkodni akar, ugyanakkor azt akarja, hogy mindenki szeresse. Ez az ellentmondás a neurotikus személy egész lényéből sugárzik, és általában taszító. (Karen Horney gondolata ez.) Nem beszélve arról, hogy az önképhez fog igazodni a társas közeg felénk irányuló attitűdje. (Alapvető szociálpszichológia.)
A kép egy kicsit árnyaltabbá válik.
A pszichopaták kőnyugalmukkal borzolják az idegeinket a mozivásznon és a börtönökben is. A pszichopata nem izgul a bűncselekmény elkövetése közben; azaz lehetséges, hogy egy igazi pszichopata spree killer nem hibázta volna el a lövést. Lehetséges, hogy Rodgers a stressz miatt nem találta el a két gyalogost, azaz Rodger nem volt pszichopata, azonban voltak pszichopata vonásai. Egy internetes kommentelő úgy látta, hogy olyan volt, mint Patrick Bateman.
2. Szokásos kérdés: hogyhogy nem tűnt fel a környezetnek, hogy gond van? Miért vagyunk "visszafelé" okosabbak?
Folytatni fogom...
Kérdések és gondolatok az esettel kapcsolatban
1. Miért nem találtak egyes lövések? Mire utal ez?
"He then drove to an area called "The Loop," where he fired at two pedestrians on the sidewalk, but missed both." - idézet a Wikipédia cikkből, kiemelés tőlem.
Ebben az az érdekes, hogy ellentmond az esetleges pszichopátia-diagnózis-gyanúval. Rodger a videójában koponyahegyekről és vérfolyókról beszél, továbbá párszor fagyosan elneveti magát. A koponyahegyek és a vérfolyók említése kissé "költői", úgy értve, hogy egyrészt egyértelműen irreális, megvalósíthatatlan, azaz Rodger mintha túl sokat képzelt volna magáról (ami összecseng a nárcizmussal); másrészt bennem Bosch képeit, heavy metal lemezborítókat vagy akár Dantét idézi, meg minden apokaliptikus vagy pokoli irodalmat. Feltehetőleg Rodger olvasottabb volt az átlagnál.
A költői túlzás (grandiózusság), a nárcizmus és a hideg nevetés pszichopátiás jegyek, de egyáltalán nem utalnak önmagukban pszichopátiára. A hidegség mögött az is állhat, hogy az illető valamilyen mély titkot nem akar magáról elárulni, vagy a vele történteket a külvilág felé bagatellizálja, ahogy ez ki is szűrhető Rodger beszédéből. Sőt, az is előfordulhat, hogy a keserűséget kellemes színbe fordítja át. Hogy kell ezt érteni? Valahogy ez mehetett végig Rodger fejében: "Szerencsétlen vagyok, ezért a nőket okolom, nagyon rossz nekem, de mégis jó, mert bosszút fogok állni, haha." Ez inkább neurotikus gondolkodás. Mindenkin uralkodni akar, ugyanakkor azt akarja, hogy mindenki szeresse. Ez az ellentmondás a neurotikus személy egész lényéből sugárzik, és általában taszító. (Karen Horney gondolata ez.) Nem beszélve arról, hogy az önképhez fog igazodni a társas közeg felénk irányuló attitűdje. (Alapvető szociálpszichológia.)
A kép egy kicsit árnyaltabbá válik.
A pszichopaták kőnyugalmukkal borzolják az idegeinket a mozivásznon és a börtönökben is. A pszichopata nem izgul a bűncselekmény elkövetése közben; azaz lehetséges, hogy egy igazi pszichopata spree killer nem hibázta volna el a lövést. Lehetséges, hogy Rodgers a stressz miatt nem találta el a két gyalogost, azaz Rodger nem volt pszichopata, azonban voltak pszichopata vonásai. Egy internetes kommentelő úgy látta, hogy olyan volt, mint Patrick Bateman.
2. Szokásos kérdés: hogyhogy nem tűnt fel a környezetnek, hogy gond van? Miért vagyunk "visszafelé" okosabbak?
Folytatni fogom...
2014. május 20., kedd
2014. május 4., vasárnap
2014. április 19., szombat
2014. április 14., hétfő
2014. április 13., vasárnap
Mafia K'1 Fry: Pour Ceux
Ebben a klipben és dalszövegben minden benne van, amit GH Mead-ről, Sutherland-ről, AK Cohen-ről, Ph Cohen-ről vagy éppen F Frazier-től szoktam tanítani, vagy még több is. Egyébként Ketioz facebook oldalán bukkantam rá. Köszönet érte.
A klipben van egy rész, amikor a kamera egy emeletes ház ablakára fókuszál. Az ablakban több gyerek figyel, valamint egy rémisztő álarcos alak, aki olyan, mint a Süsüben a sárkányfűárús. Az álarcos alak csak szerényen int a kezével. Ez a mozdulat és az egész ötlet egy rendkívül jó metafora a szubkultúra és a többségi társadalom viszonyára, egészen pontosan arra, hogy a többségi társadalom csak nézi, hogy mi történik, a szubkultúra meg él, sokkal inkább él, mint a többségi társadalom, és integet csak, az igazi arcát nem mutatja (szelf-prezentáció), de a gyerekeit igen, mert azok nem büntethetők. Ugyanilyen gesztust lehet látni Lupo klipjeiben, a Táncoltok dalolásztokban gyerekek szerepelnek, a Pénzed beszélben maszkos alak.
A klipben van egy rész, amikor a kamera egy emeletes ház ablakára fókuszál. Az ablakban több gyerek figyel, valamint egy rémisztő álarcos alak, aki olyan, mint a Süsüben a sárkányfűárús. Az álarcos alak csak szerényen int a kezével. Ez a mozdulat és az egész ötlet egy rendkívül jó metafora a szubkultúra és a többségi társadalom viszonyára, egészen pontosan arra, hogy a többségi társadalom csak nézi, hogy mi történik, a szubkultúra meg él, sokkal inkább él, mint a többségi társadalom, és integet csak, az igazi arcát nem mutatja (szelf-prezentáció), de a gyerekeit igen, mert azok nem büntethetők. Ugyanilyen gesztust lehet látni Lupo klipjeiben, a Táncoltok dalolásztokban gyerekek szerepelnek, a Pénzed beszélben maszkos alak.
Döbbenetes, hogy amikor 2005-ben először voltam Strasbourgban, ezzel a jelenséggel találkoztam, éppen akkor voltak a nagy lázadások, és akkor kezdtem a munkát a CPT-nél.
2014. április 3., csütörtök
2014. április 1., kedd
Arc és intelligencia
Zseniális cikk. (Karel Kleisner, Veronika Chvátalová, Jaroslav Flegr)
Hogyan kapcsolódik ez a kriminálpszichológiához?
Talán úgy, hogy a kevésbé intelligensnek ítélt arcot az emberek többsége hajlamos akár bűnözőnek is vélni?
Hogyan kapcsolódik ez a kriminálpszichológiához?
Talán úgy, hogy a kevésbé intelligensnek ítélt arcot az emberek többsége hajlamos akár bűnözőnek is vélni?
2014. március 26., szerda
2014. március 16., vasárnap
2014. március 2., vasárnap
2014. február 19., szerda
On Being Sane In Insane Places - David L. Rosenhan cikke
A hírhedt kísérlet, amelynek során ál-betegek kerestek fel elmegyógyító intézeteket. A cikk 1973-ban jelent meg a Science folyóiratban. Nagyon sok a hasonlóság Goffman tanaival.
2014. február 8., szombat
2014. január 31., péntek
2014. január 28., kedd
void: dead again
A közelben a Baptista Egyház Utcafront Szolgálata és Hajléktalanszállója. Kies villamosvágány a vasút alatt. Kőbánya központ messziről nyomaszt. "Void" szerintem az egyik legzseniálisabb utcai művész Budapesten. Nagyon sok helyen láttam a munkáit.
2014. január 20., hétfő
2014. január 19., vasárnap
Curtis Allgier / Jolene
Curtis Allgier-ről nagyon sokat lehetne írni, és egyébként már két cikkemben is írtam róla, azonban az is érdekes, hogy ki az Jolene, akinek a neve a fejére van tetoválva.
Továbbá ismét egy megdöbbentő hibrisztofíliás eset.
2014. január 3., péntek
Létezik a börtönben depriváció?
Sokat kalandozom a gondolataimban, amíg írom a börtöntetoválásról szóló cikket.
Többek között felmerült bennem a kérdés, hogy a rabok a börtönben valóban megélik-e a megfosztásokat, ahogy azt számos klasszikus börtönszociológus leírta, avagy a rabok a börtönben nem zavartatják magukat olyan csekélységek miatt, amelyek miatt mi - hétköznapi emberek - megőrülnénk.
A következő három gondolat jutott eszembe a depriváció ellen:
1. Mivel a rabok homogén csoportja szubkultúrát képez, mások az értékeik, mint a többségi társadalomnak, ezért a börtönt nem élik meg deprivációként. (Ezzel nem azt mondom, hogy nem érik őket emberi jogi vagy pszichológiai sérelmek a börtönben.)
2. A börtönbeli informális struktúra egyfajta kompenzáció a deprivációkkal szemben - állítja Sykes, azonban a kompenzáció helyett úgy is fogalmazhatnánk, hogy az informális stuktúra egy terv. Az igazságnak valahol az igazi kompenzáció és a zseniális terv között kell lennie. Az a bökkenő, hogy ha az informális struktúra
- kompenzáció, akkor a börtön rendszere ellen hat, pontosabban a reintegrációs tervek ellen;
ha viszont az informális struktúra
- terv, akkor sokkal erősebb, mint a börtön maga.
Ezért a börtönbeli informális struktúra egyfajta alrendszer csupán, ami a bűnözői szubkultúra része.
3. Vajon melyek lehetnek azok a tényezők, amelyeket az őrök és rabok is közösen károsnak találnak a börtönben?
Az őröknek észlelniük kell, hogy a börtön megfoszt valamitől, ha ez nem történik meg, akkor úgy érezhetik, hogy a raboknak könnyebb dolga van a börtönben, mint nekik. Ezért az őrök cinikusak, kiégettek lesznek, és képtelenné válnak arra, hogy a börtön életét csoportszinten valóban irányítsák. Ha az őrők csoportja képtelen irányítani a börtönt, akkor két eset lehetséges:
- a börtönt a rabok irányítják;
- a börtönt a hataloméhség irányítja, ahol az őri machiavellizmus és a rabok bűnözői értékrendje az állóháborúhoz hasonló helyzetet teremthet, sőt esetleg szövetséget eredményezhet.
Ha az őrök fent akarják tartani a hatalmukat, meg kell találniuk azokat a tényezőket, amelyeket ők is és a rabok megfosztásnak élnek meg, mert:
- a raboknak valóban szenvedést kell megélniük ahhoz, hogy rosszul érezzék magukat,
- ugyanakkor az őröknek érzékelniük kell, hogy a raboknak rossz, vagy minimálisan: rosszabb a raboknak, mint nekik.
Ismerve a börtön valóságát, ezek a közös tényezők törvényen kívüliek. Tehát:
- a jogszabály szerint működő börtön a rabnak nem okoz szenvedést.
Ellenérvek:
1. A rabtársadalom nem homogén, hanem olyan egyénekből áll, akik különböznek egymástól. Mindenikek eltér a célja, és a "rabok homogén csoportja" csupán egy illúzió. (Ugyanígy az őröké.)
2. Ha az informális struktúra terv, akkor az csak része az úgynevezett "börtöniskola modell"-nek, azaz, hogy a börtön fő funkciója az, hogy újabb bűnözőket termeljen ki (ez nem igazi cáfolat, csupán a nagy pönológus mesterek - pl. Foucault - gondolatainak alátámasztása.).
3. Elképzelhető olyan börtön is, ahol a raboknak és az őröknek is jó, azonban kérdéses, hogy egy ilyen börtön igazán börtön-e a klasszikus értelemben, ahol büntetéséket hajtanak végre, valamint érvényesül-e az a jogi elv, hogy a bűncselekmények elkövetőinek meg kell bűnhődniük.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)