"A mozdulatlan Egy az észt meghaladja,
az istenek sem tudják utolérni őt,
csendben állva ér utol minden futót,
Szélurunk a vizet őbenne tartja."
Mondja az Ísa Upanisad negyedik versszaka a meglepő külsejű Tenigl-Takács László fordításában. A külsővel kapcsolatban: "az istenek szeretik a rejtélyeset, az istenek szertik a rejtélyeset" [Aitaréja Upanisad 1.13.]
Angolul így szól a hatodik versszak:
The wise man beholds all beings in the Self and the Self in all beings; for that reason he does not hate anyone.
Aminek a magyar megfelelője:
Ki az összes létezőket önnön lelkében szemléli, minden lényben a lelket látva többé nincs oka félni.
az istenek sem tudják utolérni őt,
csendben állva ér utol minden futót,
Szélurunk a vizet őbenne tartja."
Mondja az Ísa Upanisad negyedik versszaka a meglepő külsejű Tenigl-Takács László fordításában. A külsővel kapcsolatban: "az istenek szeretik a rejtélyeset, az istenek szertik a rejtélyeset" [Aitaréja Upanisad 1.13.]
Angolul így szól a hatodik versszak:
The wise man beholds all beings in the Self and the Self in all beings; for that reason he does not hate anyone.
Aminek a magyar megfelelője:
Ki az összes létezőket önnön lelkében szemléli, minden lényben a lelket látva többé nincs oka félni.
A magyar fordítás részben az 1897-es, lipcsei Deussen fordítás alapján, német nyelvből született. Sajnos nem sikerül a szelf szót átültetni a magyarba, mert az "az észt meghaladja".
Véleményem szerint a szelf a szerepek összessége, és aki a társadalom által ráruházott szerepeken képes uralkodni, képes arra, hogy nyugodt maradjon, szükségképpen bölcs is, és nem kell gyűlölnie senkit. Magyarán ilyen szempontból a társadalom az istennel analóg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése