2010. október 4., hétfő

Rend a lelke mindennek? - Gondolatok egy falfirka alá 2.

Bizonyára helyes a magyar a mondás, miszerint rend a lelke mindennek. Egy rendbetett szoba, vagy egy kitakarított lakás, vagy egy olyan íróasztal, ahol bármit azonnal meg lehet találni (bizonyára nem az enyém), kellemes benyomást kelt, és azt sugallja, hogy a tulajdonos képes uralkodni a tárgyak és a saját ideje felett.
A kényszeres rendrakás azonban már a OCD nevű személiységzavar határait súrolja. Ennek a kórképnek az egyik vezető tünete, hogy a "beteg" személy nem bír szabadulni bizonyos gondolatoktól, és ezeket kényszeresen kommunikálnia kell a tettei által a külvilággal. Például valaki folyton azon töri magát, hogy kihúzta-e otthon a vasalót, és még képes a távoli munkahelyéről is hazarohanni. Természetesen ez egy nagyon leegyszerűsített példa, azonban kitűnik belőle, hogy az illető személynek szinte biztos, hogy a munkájával kapcsolatban is van egy ki nem mondott problémája.
A fenti kép Budapesten készült, a Flórián tér és a Szentlélek tér között futó, éppen teljesen felújított aluljáróban. A zöld kuka mellett egy tipikus teget láthatunk NY stílusban, sokszor gondolkodtam ezen is, hogy vajon a betűk formái miért azonosak Queensben és mondjuk Budapesten. A válasz abban talán rejlik, hogy a betűket nem lehet más módszerrel gyorsabban felfújni a falra. A flakont mozgatni kell fújás közben is, emiatt keletkezett ez a szép, univerzális, tipikus teg betűforma. Ezeket a betűket talán csak a rivális crew-k tagjai tudják elolvasni, és a hétköznapi polgárt nyilván felháborítják.
A teg feletti firka azonban mindenki számára olvasható: "Választások előtt alokotmányos rendet!" - hírdeti a felirat. Sablonnal készült, gondos munka, több ember együttes tevéknyesége kellett hozzá, és komoly szervezési munka áll mögötte. Szinte biztos, hogy valaki kifigyelte az üres, de egyébként illegál falat, és a legjobban feltűnő, fehét színt választotta hozzá.Az aluljáró másik végén is ott virít a firka, tehát a csapat több helyen lecsapott. Mivel a szlogenhez egy Youtube videó is köthető (fentebb be van linkelve), szoros összefüggést sejthetünk, azonban a videó 2009-ben készült, a felirat pedig 2010 szeptemberében.
Platón óta tudjuk, hogy az állam csak komoly filozófusok által irányítható ideális, de korántsem a reális körülmények között. Most itt hosszú jogfilozófiai fejtegetés következhetne, Jeremy Bentham, Hans Kelsen, de akár Jürgen Habermas nézeteiről. A lényeg az, hogy a kollektív tudat bármilyen politikia irányban történő elmozdulásai és kinyilatkoztatásai mögött társadalmi erő áll.
Azonban az, hogy a kollektív tudat patologikus, és akár OCD elemekkel is bír, komoly társadalmi válságot jelez, ahol nincsen közmegegyezés, a generációk és a nemek között szakadék tátong, nem működik a javak újraelosztása, nincsen igazi szólásszabadság, anarchisztikus jogszabályi háttérrel működnek az állami szervezetek, tombol a nepotizmus és még sorolhatnánk...
Kifejezetten érdekes, hogy némi társadalomtudományi szemlélettel felvértezve, ezeket le lehet olvasni a falakról...
  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése