Nos, ez egy nagyon nehéz kérdés. Azt gondolnánk, hogy a természettudomány inkább objektívebb, mint a társadalomtudomány. Johann Christian Daniel von Schreber 1774 és 1804 között 400 rajzot készített olyan melős állatokról, amelyeket soha nem látott, hanem utazók leírásaiból, illetve beszámolói alapján készítette el a rendkívül alapos, azonban bizarrnak tűnő képeit, amelyeket ki is állítottak Museum of Los Angelesben.
Kérdés merül fel:
Vajon a mai természettudomány is képes hasonló tévedésekre?
Vajon a fényképek is lehetnek hasonlóan hiábasak, vagy csak a hallomás alapján kialkított vélemények, nézetek, és azok újbóli kifejtése?
Az első kérdésre szerintem igen a válasz.
A második kérdésre padig az, hogy a fényképek sokkal objektívebbek a rajzoknál, azonban mégiscsak csalhatnak a színeikben, kontrasztban, optikai torzulásban. Példa lehet erre, hogy a Szovjetúnióban és egyéb totalitáriánus rendszerekben fényképeket retusáltak, vagy hogy a divatmagazinokban fényképprogramokkal átalakított képek szerepelnek a sztárokról, vagy hogy egyes tájak a képeken színesebbek, ha csalogatóak akarnak lenni, és így tovább. A valóságot nem csak érzékelni akarjuk, hanem interpretálni is, azaz előadni másoknak. Ebben az előadásban azonban az érdekeink is szerepet kapnak. Így áll ez a magastudománnyal is, hiszen az többnyire a hétköznapi halandók számára érthetetlen, ezért van szükség a non fiction-re, azaz a tudományos ismeretterjesztő irodalomra. A science fiction pedig már-már társadalomtudományi kérdéseket elemez inkább, mintsem természettudományiakat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése