2009. augusztus 27., csütörtök

Tetoválás és bőrszín

Ha a bőrszínnel kapcsolatban következtetünk tulajdonságokra, tettek okaira; csak előítéletesek lehetünk. Ha azonban tetoválásokkal kapcsolatban következtetünk tulajdonságokra, az előítélet súlya kevesebb. Hiszen a tetoválás egyezményes jeleket használ, és az ábrák jelentést hordoznak. (Ilyen szempontból nagyon érdekes lenne, ha valaki Rorschach teszt ábrát tetováltatna magára...) A jelentéssel bíró információ közlése kommunikáció. Tehát a tetovált személy a tetovált ábra jelentésén keresztül interakciós kapcsolatban áll a tetkót szemlélő személlyel. Azaz az ítélet interakció eredménye, nem pedig sztereotíp gondolkodásé. (Ha a tetoválás jelentését ítéljük meg, nem pedig a tetováltság tényét. - Bár nehéz az elhatárolás.) Példaként lehet mondani, hogy egy horogkeresztet ábrázoló tetoválás mögött egy komoly, megfontolt döntésnek kell állnia, és nem előítéletes az, aki az ilyen személyt szélsőséges gondolkodásúnak minősíti.
A kinézetről tehát tehetünk, de a bőrszínünkről nem.
Van azonban pár érdekes kérdés ilyen szempontból.
1. A bőrön található elváltozások ugyanis pszichovegetatív szinten összefüggésben állnak az egyén tulajdonságaival, attitűdjeivel. Ez elmondható a kinézetről is. Például egy túlsúlyos ember, valószínűleg kevesebbet mozog, mint az átlagos testsúlyú ember. Persze lehet, hogy hormonális oka van a túlsúlynak. A lényeg azonban a társas befolyásolás mindent átható jellege ez esetben is: valójában a társas motívumok alapján ítéljük meg az embertársainkat, és a társas befolyásolás a testalkatra is hathat. (Pl. egy tréner ráveszi a túlsúlyos embert, hogy fogyjon le, mert képes őt tekintélyével befolyásolni.)
2. A másik érdekes kérdést Michael Jackson személyén keresztül lehet megvilágítani. Az ember képes arra, hogy a társas és társadalmi nyomásnak megfelelően alakítsa a külsejét, ha anyagilag megteheti. Érdekes, hogy Jackson teljesen nemtelen emberré vált a külseje alapján: egyfajta androgün volt, és se fehér, se barna, azaz tökéletesen idomult minden társadalmi elváráshoz. Érdekes, hogy bizonyos szempontból Jézus is így tett: isteni mivoltját nem feladva, emberré vált a halálban, ahogy azt a keresztények vallják.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése